Novák Sára Nelli könyve

Rég örültem ennyire publikációnak. Ez egy BA-s szakdolgozat, aminek az elkészülését témavezetőként kísérhettem 2018 tavaszán. Akkor kezdtem el irodalomelméletre tanítani Novák Sára csoportját, amikor óraadóként kerültem be az ELTE TÓK-ra és aztán még két féléven keresztül olvastunk világirodalmat és magyar szövegeket. Móricz Árvácska című szövege elő sem került ezeken az órákon, szóval, ez egy teljesen önálló kezdeményezés, aminek a legnagyobb sikere az volt, hogy a diplomavédés végén az elnök felajánlotta a publikálási lehetőséget. Egyrészt szuper, hogy van ilyen, másrészt hipp-hipp hurrá a szerzőnek! Neki az első szakdolgozata, nekem az első szakdolgozóm, közös az öröm. Rövid leírást is találni az ELTE Eötvös Kiadójának a honlapján, azt alulra bemásolom.

Novák Sára Nelli: Gyermeksors Móricz Zsigmond Árvácska című regényében

Novák Sára 2018-ban szerzett tanítói diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító-és Óvóképző Karán. Tanítói pályáját a 2018/2019-es tanévben a Zugligeti Általános Iskolában kezdte meg, s jelenleg is ott tanít. Irodalmi érdeklődése az általános és középiskolában bontakozott ki, majd egyetemi évei alatt elmélyült. Egy három féléven át tartó irodalmi kurzuson nemcsak új ismeretekkel és látásmóddal lett gazdagabb, hanem modern elemzési lehetőségeket is megismert. Ezeket használta fel a Gyermeksors Móricz Zsigmond Árvácska című regényében című szakdolgozatában, amelyet 2018 májusában védett meg.
A szerző szakdolgozatában annak szemléltetésére vállalkozott, hogy egy-egy irodalmi műnek sokféle olvasata lehet, s a változatos megközelítésmódok közelebb visznek az alkotás lényegének felismeréséhez, megértéséhez. Tételének illusztrálására Móricz Zsigmond ismert és kedvelt kisregényét, az Árvácskát választotta. A regényt kézenfekvő lenne az író életeseményeivel összefüggésben szerzőközpontúan elemezni, illetve a történet erős társadalomkritikai vonulatát bemutatni. Novák Sára azonban tudatosan túllép ezeken a közkeletű (s az iskolában is preferált) értelmezéseken, és a kisregényt öt eltérő szempont felől próbálja “megfejteni”: foglalkozik a nevek sorsalakító hatásaival, a szakralitás jelenlétével, elemzi a regény nőalakjait, a különféle nyelvhasználatok mibenlétét és hatásait, végül kitér a narráció lehetőségeire. Írása meggyőzően bizonyítja a sok szempontú értelmezés művet és olvasót gazdagító hatását.

Hozzászólás